Városlista
2022. január 23, vasárnap - Zelma

Hírek

2021. November 05. 15:09, péntek | Életmód
Forrás: mti - illusztráció: pixabay

Új módszert dolgoztak ki a rákos és neurodegeneratív betegségek kialakulásának megértésére

Új módszert dolgoztak ki a rákos és neurodegeneratív betegségek kialakulásának megértésére

Az ELTE kémikusai német kutatókkal együttműködésben olyan eljárást dolgoztak ki, amely hatékonyan és az eddigieknél sokkal precízebben mutatja meg a fehérjék szerkezetében bekövetkező változásokat.

A sejteket felépítő molekulák építőegységei között fontos folyamatok játszódnak le. A folyamatokban bekövetkező hibák, vagy az építőegységek torzulása súlyos betegségekhez vezethet. Ahhoz, hogy ezt a mikroszkopikus világot jobban megértsék, egy új eljárást dolgoztak ki magyar és német kutatók, akik eredményeikről az Angewandte Chemie című szaklapban számoltak be - közölte az ELTE az MTI-vel.

Mint a közleményben írják, szervezetünkben a fehérjék építőkövei az aminosavak. Az aminosavak sorrendje határozza meg a fehérjék tulajdonságait és azt, hogy milyen folyamatokban játszanak szerepet. Az utóbbi években egyre nagyobb az érdeklődés a rendezetlen fehérjék iránt, melyek nem rendelkeznek stabil szerkezettel, mozgékonyak és szerkezeti sokaságok halmazaként írhatók le - innen ered a megnevezésük is.

A beszámoló szerint a kutatások rávilágítottak arra, hogy a rendezetlen fehérjék, illetve rendezetlen fehérje szakaszok fontos szabályozó szerepet játszanak különböző biokémiai folyamatokban, és több megbetegedés kialakulásához is hozzájárulnak. Így kapcsolatba hozhatók a Parkinson és Alzheimer-kórral, rákos megbetegedésekkel, valamint a 2-es típusú cukorbetegséggel is.

"Egy rendezetlen fehérje bővelkedik hidrofil oldallánccal és töltéssel rendelkező aminosavakban, illetve gyakori a +szerkezettörő+ tulajdonsággal bíró prolin jelenléte is. A prolin különleges felépítésének köszönhetően nehezen vizsgálható, ugyanakkor jelentős biokémiai szabályozási folyamatokban vesz részt, így átfogó jellemzése kiemelt fontossággal bír" - mutattak rá.

Az ELTE Természettudományi Kar (TTK), a német karlsruhei KIT egyetem és a Bruker cég kutatói közösen olyan, új mágneses magrezonancia méréseken alapuló (NMR: Nuclear Magnetic Resonance) spektroszkópiai módszert fejlesztettek ki, amivel pontosabban, könnyebben és gyorsabban lehet egy rendezetlen fehérje működését feltérképezni.

"Olyan eljárást kellett fejlesztenünk, ami lehetővé teszi aránylag rövid mérési idő alatt kis mennyiségű prolin izomer észlelését, kiváló felbontás mellett. Az új technika előnye, hogy a mérések bármely bioNMR laborban elvégezhetőek, nem kell speciális mérőfejekkel ellátott készülékeken mérni" - hangsúlyozta a közleményben Bodor Andrea, a kutatás vezetője.

A módszertani áttörés lehetővé teszi, hogy eddig feltáratlan, vagy nehezen tanulmányozható biokémiai folyamatokat jellemezni lehessen.

A születendő eredmények rávilágítanak a lejátszódó folyamatok mechanizmusára és nagymértékben hozzájárulnak egyes betegségek kialakulásának megértéséhez - olvasható a közleményben.

Ezek érdekelhetnek még

2022. Január 22. 19:25, szombat | Életmód

Először találtak nanoműanyag-szennyeződést a Föld mindkét pólusán

Először mutattak ki nanoműanyag-szennyezést mindkét sarkvidéken, ami azt jelzi, hogy az apró szennyező részecskék az egész Földön elterjedtek - írta meg a The Guardian.

2022. Január 22. 08:00, szombat | Életmód

Az omikron ellen emlékeztető oltásra van szükség az uniós gyógyszerügynökség szerint

Bár a koronavírus omikron változata által okozott fertőzést és enyhe megbetegedést a jelenlegi vakcinák kevésbé tudják megakadályozni, az oltás,

2022. Január 21. 14:07, péntek | Életmód

Naponta több mint 1,5 milliárd tonna víz olvadt az óceánba a gigantikus A68 jéghegyről

Naponta több mint 1,5 milliárd tonna édesvíz került az óceánba a gigantikus A68 jéghegyről, amikor a legintenzívebben olvadt.

2022. Január 20. 13:03, csütörtök | Életmód

Felfedezték a világ két legkisebb szárazföldi csigafaját

A világ legkisebb két szárazföldi csigafaját fedezte fel és írta le egy nemzetközi kutatócsoport, Páll-Gergely Barna, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének munkatársa vezetésével.