Az európai (EHF) és a magyar szövetség (MKSZ) megállapodását Kocsis Máté, a szervezet elnöke jelentette be keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.

Pálinger Katalin, az MKSZ alelnöke hangsúlyozta, hogy jobb feltételekkel sikerült megállapodniuk az EHF-fel, mint az elmúlt három évben. Az MTI kérdésére elárulta, az eseményen ezentúl hangsúlyosabb megjelenést kap az MKSZ, s emellett a reklám- és marketingjogokból is jobban részesedik.
"Minden irányból pozitív visszajelzést kaptunk, a klubok maximálisan elégedettek voltak a rendezéssel, s a játékosok is szeretnek idejönni, mert jó a hangulat a tornán. Ezek után nem volt túl nehéz megállapodni" - jelentette ki Pálinger, aki hozzáfűzte: a magyar szövetség hosszabb távra is szeretné a női BL négyes döntőjét Budapesten tartani.

Kocsis Máté mindezt azzal egészítette ki, hogy az MKSZ számára stabil és belátható a finálé finanszírozása, és szerinte mindenki biztos lehet abban, hogy a budapesti esemény jövőre is jó színvonalú és sikeres lesz.

A női BL négyes döntőjét 2014-ben, majd tavaly és idén is a magyar fővárosban rendezték. Az elsőt a Győri Audi ETO KC nyerte, a második tornának nem volt magyar résztvevője, az idei fináléban pedig ezüstérem jutott a győrieknek.

Az elnök beszélt arról is, hogy a kézilabda bekerült a Nemzeti Alaptantervbe, ezzel párhuzamosan októbertől háromezer pedagógus képzését kezdik el a szivacskézilabda iskolai oktatására. Balogh Gábor, a Magyar Diáksport Szövetség elnöke közölte: ősztől lehetőség nyílik arra, hogy a 6-10 évesek számára hetente két napon iskolai keretek között, akkreditált oktatáson részt vett pedagógusok tanítsák a szivacskézilabdát, illetve a kézilabda alapjait.

Célként azt jelölte meg, hogy néhány éven belül 10-15 ezer gyerekkel ismertessék meg a sportágat, s ezzel a következő évtizedekre teremtsék meg a kézilabda utánpótlásbázisát. Kocsis Máté hozzátette: az MKSZ összesen 400 millió forint értékben biztosít eszközt a kézilabda iskolai oktatásához.

Kocsis ismertette továbbá a kézilabda-szövetség létesítményfejlesztési programjait is, amelyek keretében a kormány és a Szerencsejáték Zrt. támogatásának, valamint a TAO-rendszernek köszönhetően összesen 20 milliárd forint jut sportcsarnokok építésére és felújítására.

"2015-16-ban 500 millió forint keretösszegben 25 tornaterem felújítására tudtunk pénzt adni, a 2016-17-es évben ezt az összeget megduplázzuk. 20-25 darab 50 millió forint alatti projektet és négy 50-100 millió forint közötti felújítást támogatunk, a hátország, azaz az NB II-es vagy lejjebb lévő sportszervezetek megsegítésére" - tájékoztatott az elnök.

Kitért arra is, hogy az MKSZ átvállalta az NB I-es klubok mellett az NB I/B-s és NB II-es egyesületek, összesen 222 csapat versenyeztetési költségeit is. Mindez 240 millió forintos megtakarítást jelent az egyesületeknek.