A távhő 5 százalékos áfakulcsba sorlása 18 milliárd forint bevételkiesést okoz a költségvetésben, a fogyasztási adó csökkentését az MSZP kampánycélokra használja. Szakértők szerint azonban, amit a kormánypárti képviselők az egyik kezükkel adtak, azt a másikkal vissza is vették. Egy törvénymódosítás miatt 2011-től a hőerőművek kétharmada kiesne a kötelező átvétel rendszeréből. Így tőlük a továbbiakban nem vásárolná meg az állam a piacinál magasabb áron a hőenergia előállítása során keletkező áramot. Jelenleg az állam 65-70 milliárd forinttal támogatja a kötelező átvételi rendszeren keresztül a hőerőműveket, közvetve pedig a távhővel fűtő háztartásokat.

Kenyeres László energiajogi szakértő közölte: a távhőtermelőknek két lehetőségük van, amennyiben a támogatásuk kiesik: igyekeznek egyéb megtakarítást elérni, ellenkező esetben nyilván ezt a kiesett bevételt a szerződéseken keresztül a jellemzően önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltatókkal szemben fogják érvényesíteni, ami a lakossági távhőárakban is meg fog jelenni. A szakértő a hírTV-nek azt mondta, hogy akár 20-30 százalékos emelkedés is elképzelhető.

Magasabb lesz az idei fűtésszámla is, de még nem a támogatási rendszer változása, hanem a szokásosnál hidegebb tél miatt.

Balogh Róbert, a Főtáv Zrt. szóvivője azt mondta: egy átlagos lakás 2-2,5 gigajoullal fogyasztott többet, mint egyébként, és ez mintegy 6-10 ezer forintos költségnövekedést fog eredményezni a lakás állapotától, szabályozhatóságától függően.

A hőerőművektől emelt áron átvett villamosenergiát egyébként az állam továbbértékesíti az áramszolgáltatóknak, vagyis a távhőtámogatás árát a lakosság állja - a villanyszámlában.