A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága (KvVM FI) kézzelfogható közelségbe szeretné hozni az általa koordinált és menedzselt környezetvédelmi beruházásokat, hogy látható legyen az Európai Unió által nyújtott támogatások és a hazai társfinanszírozás segítségével mekkora mértékű fejlesztések indultak és indulnak el Magyarországon. Ezt a célkitűzést egy tanulmányút keretében valósítja meg a KvVM FI, és biztosítja annak a lehetőségét, hogy a sajtó képviselői személyesen is megismerkedjenek az idáig sikeresen megvalósult környezetvédelmi projektekkel.
A tanulmányút hatodik úti céljaként a sajtó munkatársai megtekinthették a �Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási �nkormányzati Társulás működési területén települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer kialakítása� és �Az országos védettségű Kámoni Arborétum természeti értékeinek helyreállítása és fejlesztése� című beruházásokat.
A 112 települést összefogó Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási �nkormányzati Társulás a Környezet és Energia Operatív Programra (KEOP-1.1.1) sikeres pályázatot nyújtott be �Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Rendszerek Fejlesztése� címmel. A beruházáshoz a Magyar �llam és az Európai Unió összesen közel 6 és fél milliárd forint támogatást adott. A projekt megvalósításához Győr Megyei Jogú Város �nkormányzata és 100%-os tulajdonú társasága a Győri Kommunális szolgáltató Kft. több mint 3 milliárd forint önrészt biztosított. A beruházás összértéke csaknem 9 és fél milliárd forint.
A nap következő programjaként a Környezet és Energia Operatív (KEOP) konstrukció keretén belül, az �Az országos védettségű Kámoni Arborétum természeti értékeinek helyreállítása és fejlesztése� című beruházás helyszínét tekinthették meg az újságírók. Az elnyert 170.950.000,- Ft támogatásból valósul meg a közel 150 éves Arborétum növényzetének felújítása.
A Szombathely város Kámon városrészében található Arborétumot Saághy István hozta létre az 1800-as évek végén. Az Arborétumot 1950-ben védett területté nyilvánították, kezelését 1953 óta az Erdészeti Tudományos Intézet látja el. A 25 hektáros területen ma már közel 2500 növényfaj, és a velük ökológiai közösséget alkotó állatfajok élnek. Napjainkban a kert a környezeti nevelés egyik fő színtere, ahol hazánk leggazdagabb fás szárú gyűjteménye, fajtafenntartó telepek, tanúfák találhatók. Ezek a növények nemcsak dekoratív értéket képviselnek, hanem hazai és nemzetközi kutatások alapjául is szolgálhatnak, melyhez hozzájárul a világ arborétum-hálózatával való intenzív kapcsolattartás. Mostanra azonban az idősebb, legyengült növényegyedek közül több elpusztult, és helyükre a gyűjtemény szempontjából értéktelen gyomfajok települtek be, amik rontják az értékes, védett fajok életben maradásának esélyeit.