Kérdés:

Tisztelt Jogsebész!

Volt párommal élettársi viszonyban éltünk. Volt két külön bankszámlánk és fizetésünk. Hozzám költözése után nem tudtuk eldönteni, ki mit fizessen? Így elhatároztuk, hogy egy számlára utaltatjuk fizetéseinket, erre a számlára a volt párom nevét is ráírattuk, hogy ő is tudja használni, bankkártyát is kapott hozzá.
Az ő számláján a megtakarításainkat kezeltük. De az én nevem nem került rá. Erre a számlára jött a családi pótlék, amit az ő gyermeke után kapott, illetve a gyerektartás a gyermek apukájától. Ezeket az összegeket soha nem vettük fel. Közös pénzből neveltük az ő gyermekét is.

8 év után szétköltöztünk. Készpénzvagyonunkat elosztottuk úgy, hogy a saját számlája lett az övé, a közös számlán lévő összeg lett az enyém.

Majd most (szétköltözés után 2 évre) eszébe jut, hogy azt az összeget elloptam, ami a közös számlán volt és kéri a felét én nem adtam, most a bíróságon van az ügy.

Kérésem: Hogyan védhetem meg magam? Miért nem jelentette 2 éve, ha elloptam a pénzt, miért kellett erre két évet várnia?

Lehet-e így bármi követelésem vele szemben, hogy az én pénzemből is neveltük a saját gyermekét? És hogy nálam laktak?

Választ előre is köszönöm!

2014. 06. 04.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Az Önök jogvitája még a régi - 2014. március 15-ével hatályon kívül helyezett - Polgári törvénykönyv szerint bírálandó el. E szabályozás szerint az élettársak között vagyonközösség jött létre, ami nagyon hasonló volt a házastársak vagyonközösségéhez. Az különböztette meg az utóbbitól, hogy míg a házastársak esetében feltételezni kellett a fele-fele arányú szerzést, addig az élettársak esetében vizsgálni lehet, hogy milyen arányban járultak hozzá a közöshöz, azaz milyen arányban szereztek tulajdonjogot a közös pénzben, ingóságokban, ingatlanokban. A gyermeknevelésben és a háztartásban végzett munkaszerzésnek számított, tehát nem volt elegendő a szerzési többlethez, hogy az egyik fél jobban keresett, míg a másik otthon teljesített 24 órás szolgálatot.

Az Önök esetében ez annyit jelent, hogy az életközösségük megszakadásakor meglévő minden pénzvagyonuk közösnek számít függetlenül attól, hogy kinek a nevén szerepel az a bankszámla, melyre az életközösség fennállása alatt az utalások történtek. Ez alól csak az jelent kivételt, ha valamelyik bankszámlán olyan pénzek is fellelhetők, melyeket valamelyikük örökségbe vagy ajándékba kapott, illetve az örökség és az ajándék mellett szerintem az élettárs gyermeke után kapott családi pótlék és tartásdíj is különvagyon - de ezen lehet vitatkozni. Ugyanakkor a nem közös gyermek tartására és lakhatására fordított pénz megtérítését utólag nem lehet kérni.

Amennyiben csak az említett pénzvagyonuk volt, a vagyonközösségük megosztásakor a kiindulópont valamennyi bankszámlájuknak az életközösség megszakadásának napjára vetített egyenlege, levonva a különvagyonnak számító összegeket. Az ily módon kiigazított egyenlegek összeadásával megkapjuk a meglévő közös vagyon összegét. Ezt kell elosztani a szerzési arányoknak megfelelően. A szerzési arányok megállapításánál a felek életközösség alatt szerzett különféle jövedelmeit, és a háztartásban, gyermeknevelésben végzett munkát kell figyelembe venni. Ha az arányok nem állapíthatók meg - ez gyakori, különösen a nyom nélkül végzett feketemunkák miatt -, akkor a szerzést fele-fele arányúnak kell tekinteni. Azaz a fent hivatkozott banki egyenlegek összegét el kell felezni.

Az elmondása alapján Önök egyszer már megosztották a közös vagyont. Ha erről írás nem készült, ezt esetleg vitathatja utólag az egyik fél, aki úgy érzi, az elosztás nem felelt meg a fenti elveknek. Ön is megállapíthatja, hogy rendjén volt-e annak idején az osztozkodás, ha a bankszámla egyenlegek ismeretében a fenti elvek alapján utána számol.

Megnyugtathatom azonban, hogy lopás semmiféleképpen nem történt. Legfeljebb az élettársi vagyonközösség megosztásának arányaiban van Önök között vita.
A fent leírtakat a bíróságon is nyugodtan előadhatja.

A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.

A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.
Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:
dr. Náday Judit
ügyvéd
onlinejogsebesz.hu