A szabad gyökök védelmet nyújtanak a szervezetet megtámadó káros mikroorganizmusok ellen, tevékenységüket egy védelmi rendszer kontrollálja. Ha ez a rendszer zavart szenved, a szabad gyökök elszaporodva károsan befolyásolják az egészséges sejtek működését és elősegítik az öregedési folyamatokat. Károsítják a DNS-t, a fehérjéket, a szénhidrátokat és a zsírokat. A szabad gyökök elszaporodásának hatására a szervezetben betegségek alakulhatnak ki.

A túlzott szabadgyökképződésnek számos oka lehet:
– a szervezet immunrendszerének gyengülése
– környezeti ártalmak: sugárzás, légszennyező anyagok
– túlzott alkoholfogyasztás
– ételkészítés során a túlhevített olaj
– dohányzás
– kimerítő testedzés
– gyulladásos folyamatok

A növényi táplálékokban (zöldségek, gyümölcsök) jelenlévő antioxidánsok az utóbbi évtizedekben egyre inkább a figyelem középpontjába kerültek, mivel kiderült, hogy az egészség megóvásában nélkülözhetetlenek. Az antioxidánsoknak kitüntetett szerepet tulajdonítanak az öregedés lassításában és egyes betegségek kialakulásának megakadályozásában.

Az antioxidánsoknak két fő csoportja van:
1. a szervezet maga termelheti – például: enzimek, kéntartalmú vegyületek
2. a szervezet a táplálék révén jut hozzá – például: vitaminok, ásványi anyagok

Az antioxidánshatással rendelkező anyagok köre széles, vannak köztük vitaminok, ásványi anyagok és egyéb anyagok. Szent-Györgyi Albert 1936-ban mutatta ki, hogy a citrusfélékből származó flavonoidok (az antioxidánsok egy csoportja) csökkentik a hajszálerek törékenységét és áteresztőképességét.

A legtöbb flavonoid vegyület kedvező hatását egyéb antioxidánsokkal (A-, C-, E-vitamin) együtt fejti ki, így érthető, hogy a legkedvezőbb hatás elérése érdekében fontos, hogy az antioxidánsokat természetes forrásból, változatosan összeállított étrendből kapja meg a szervezetünk.

A flavonoidok élettani szerepe szerteágazó: immunerősítő, gyulladáscsökkentő, gátolja a daganatok növekedését, csökkenti az asztma kialakulásának esélyét, csökkenti az allergia kialakulásának esélyét, májvédő, vírus- és baktériumellenes, kedvező hatással van a szívre és az érrendszerre.

A kakaó, és a belőle készült csokoládé többféle flavonoidot tartalmaz, az egyik fajtájának (katechin) nagy előnye, hogy jól felszívódik. Elsősorban a daganatos betegségek és egyes szív- és érrendszeri betegségek kivédésében tulajdonítanak neki nagy szerepet. Igaz, hogy a csokoládé esetében a feldolgozás során csökken a flavonoidok tartalma, de a kíméletes technológiával előállított termékekben ezek nagy része megőrizhető.

Mivel az antioxidáns flavonoidok a kakaóban találhatók, egyértelmű, hogy a gazdagabb kakaótartalmú, minőségi étcsokoládéban magasabb ezen vegyületek mennyisége. A csoki antioxidáns vegyületeiről az is bebizonyosodott, hogy megnyújtják a véralvadás idejét, ezáltal csökkentik a vérrögök képződését, elősegítik az erek ellazulását, így fontos szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.

Mivel az antioxidáns vegyületek a növényi táplálékokban találhatók, az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásban naponta mintegy 400–600 g zöldségnek, gyümölcsnek kell szerepelnie. Egészséges egyének esetén az ugyancsak magas flavonoidtartalmú vörösbor és csokoládé is beilleszthető az étrendbe. Fontos azonban, hogy jó minőségű vörösborból napi maximum 1–2 deciliter, míg a csokoládéból heti 2–3 alkalommal 30-30 gramm fogyasztása javasolható. A vörösborban körülbelül hússzor annyi antioxidáns található, mint a fehérborban.

www.patikamagazin.hu