A veszélyhelyzet a különleges jogrendek legenyhébb formája, de ennek is jellemzője, hogy az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető vagy a szükséges és arányos mértéken túl is korlátozható.

A különleges jogrendek lényege, hogy egy külső vagy belső, rendkívüli esemény – például járványveszély – következtében a társadalom életében beálló esetleges zavarokat az állam szintén rendkívüli eszközökkel kezelhesse.

Ez azért szükséges, mert egy „alkotmányon kívüli" helyzetet az állami szervek nem tudnak máshogy, csak is kizárólagosan "alkotmányos eszközökkel" elhárítani. Tehát járványveszély esetén például elkerülhetetlenné válhat a szabad mozgáshoz, a szabad gyülekezéshez vagy a tulajdonhoz való jog korlátozása.

A különleges jogrendek az egész alkotmányos rendhez képest speciális szabályként viszonyulnak és végső céljuk, hogy az állam és a társadalom minél előbb visszatalálhasson a „bevett" működési rendhez.

Ennélfogva valamennyi különleges jogrend bevezetése esetén a ma Európa-szerte ismert és hatályos szabályok alapján nemcsak, hogy korlátozni lehet az egyéni alapjogokat, de azok korlátozására vagy felfüggesztésére a közérdek miatt van szükség.

Az 1990 óta ismert alkotmányos szabályok szerint a kormány egyes törvények alkalmazását ilyenkor felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

Az Alapjogokért Központ kitért arra is, hogy bármely olyan szervezet, amely azon mesterkedik, hogy emberi jogi fundamentalizmusra hivatkozva hiteltelenítse a szuverén döntéshozó rendkívüli intézkedését,

a közbizalmat roppantja meg, és Magyarország érdeke ellen hat.

Bár e szervezetek kiterjedt hazai és nemzetközi ármánykodása egyértelműen arra irányul, hogy aláássa az állami főhatalmat, az továbbra is a demokratikus választásokon felhatalmazást szerzett Országgyűlést, az azáltal választott kormányt és annak szerveit illeti.

1990 óta egyébként jellemzően árvízveszély, belvízveszély, havazás vagy ipari katasztrófa miatt kellett veszélyhelyzetet kihirdetni, például a nagy dunai és tiszai árvizek idején, illetve 2010-ben a Sajón levonuló nagy árhullám miatt éppúgy, mint a kolontári vörösiszap-katasztrófa után.

Magyarország teljes területére eddig még nem hirdettek ki veszélyhelyzetet. Húsz évvel ezelőtt volt a legkiterjedtebb, akkor 2000. április 10-én kilenc megyére kiterjedően került elrendelésre árvízvédekezési veszélyhelyzet, amit a Kormány május 19-én oldott fel.

Forrás: origo.hu

Kép: AFP/Attila Kisbenedek