Szénanátha - Már megint...

A nyár végének közeledése a parlagfűre érzékenyeknek rossz hír, hiszen a parlagfű virágporának megjelenése augusztus hónap elejére tehető. Természetesen ezen a növényen kívül számos allergén létezik (növényi, állati vagy akár mesterséges eredetű), melyek az arra érzékeny egyénekben allergiás reakciókat (légutak, szem, bőr, esetleg emésztőrendszeri tünetek) okoznak a szervezetbe valamilyen módon kerülve. Az allergiás náthánál maradva vény nélkül számos előnyös hatású gyógyszert szerezhetünk be, hogy melyiket válasszuk azonban nem mindegy, az eligazodásban szeretnék néhány támpontot adni.
Felnőtt esetében egyszerűbb a helyzet, hiszen lokális (helyi hatású) és szisztémás (általában tabletta formában) szerek közül választhatunk. A lokális szerek esetében valamilyen szem illetve orrcsepp és orrspray-k állnak rendelkezésre. Az érösszehúzó hatású xylometazolin, oxymetazolin, tetrazolin, valamint fenilefrin tartalmú készítmények (és ezek kombinációi különböző illóolajokkal) alkalmazása csak rövid ideig javallt (maximum 1 hét), hiszen az orr (szem) nyálkahártyájának károsodását okozhatják hosszú távú alkalmazás mellett. Sajnos a napi gyakorlatban találkozunk az ilyen hatóanyagú készítményekre rászokott, folyamatos használókkal is. A kromoglikát valamint azelasztin nevű hatóanyagokat tartalmazó készítményeket hosszabb távon (néhány hónap) is alkalmazhatjuk, ezek hatásmódban mások, hatékonyságuk viszont hasonló az előző csoporthoz.
A tabletták között főként a második (loratadin, cetirizin) és harmadik generációs (desloratadin, levocetirizin) antihisztamin hatóanyagokat tartalmazók a legelterjedtebbek. Jellemző rájuk a napi egyszeri adagolás, és hogy viszonylag kevés mellékhatással rendelkeznek, és közvetlen álmosító hatásuk kevéssé érvényesül. Jelen pillanatban számos gyártó által gyártott készítmény van fogalomban azonos hatóanyaggal, az árak viszont jelentősen különböznek. Az egyéb antihisztamin kategóriába sorolt fexofenadin is hasonlóan kevés mellékhatással rendelkezik, szintén napi 1x adagolandó, és nem álmosít (állítólag ezt a hatóanyagot használhatják néhány NATO ország pilótái is). Az allergiás betegek általában több hatóanyagot is kipróbálnak, és a beválthoz jobban ragaszkodnak, viszont előfordulhat főleg hosszú távú gyógyszerszedés során, hogy a hatékonyság már nem elégséges, ilyenkor másik hatóanyagra kell váltani.
Speciális betegcsoportok:
Gyermekek: léteznek számukra alkalmas gyógyszerformák, mint a csepp, oldat nagyobb részük vényköteles gyógyszer. A cetirizin, levocetirizin, loratadin hatóanyag tartalmú oldat 2 éves kortól adható (vényköteles csepp dimethinden hatóanyaggal már 1 hónapos kortól adható). Érösszehúzó hatású orrcsepp forgalomban van gyermekek számára is és itt is rövidtávon szabad alkalmazni. A kromoglikát és azelastin tartalmú szerek általában 6 éves kortól adhatók, ennek ellenére ha az allergia tünetei hosszabb ideig fennállnak, mindenképpen javasolt az orvosi kivizsgálás, hiszen gyermekek esetében gondolni kell az étel illetve az egyéb (állati szőrök, penész, fémek, mosószer stb.) eredetű allergiákra is.
Terhesek/szoptató anyák: itt a legfontosabb leszögezni, hogy az érösszehúzó hatóanyagokat tartalmazó orrcseppek ártalmasak a magzatra főleg az első trimeszterben. A szoptató anyák is kérjék ki orvosuk véleményét egyrészt az előny/kockázat mérlegelése a fontos, illetve néhány készítmény magasabb dózisban alkalmazva csökkentheti a tejtermelést. Ilyen módon orvosi javaslat nélkül kizárólag tengervizet tartalmzó orrcsepp, orrspray javasolt a kismamák és szoptató anyák részére. A tabletta formájú antihisztaminok alkalmazása ebben a csoportban szintén orvosi döntés kell legyen, hiszen kevés adattal rendelkezünk a készítmények magzatra gyakorolt hatása illetve anyatejbe történő kiválasztódása kapcsán.