Amikor valaki egyéni vállalkozóvá válik, vagy céget alapít, megannyi kérdéssel kell szembenéznie és ezekre válaszokat is kell kapnia - hiszen csak ezeknek a válaszoknak az ismeretében lesz képes meghatározni a vállalkozás elindításával kapcsolatos lépéseket. Az egyik ilyen sarkalatos kérdés, hogy hol is legyen az adott vállalkozás, vagyis a cég székhelye?

1. A székhelyről egy kicsit részletesebben

A székhely meghatározása a 2006. évi V. 7§ (1) alapján: „A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik.„ A cég székhelyét cégtáblával szükséges jelölni.

Ugyanennek a törvénynek a 7§ (4) alapján: „Cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára – ideértve a székhelyszolgáltatás útján biztosított székhelyhasználatot is – a cég jogosult.”

A Logosz Cégcsoport 2005-ben kezdte meg a működését. A Logosz Cégcsoport a székhelyszolgáltatás mellett, cégalapítással, cégmódosítással, cégadás- és vétellel, illetve bélyegzőkészítéssel is foglalkozik. Magyarországon már 19 irodában működnek. Az irodák Budapesten és több vidéki városban is megtalálhatók.

2. Az otthonunk, mint székhely

Az adott céget, vagy vállalkozást az otthoni címünkre is be lehet jegyezni, azaz az otthonunk székhelyként is funkcionálhat. Ebben az esetben, az adóhatóság az ellenőrzések során, a vállalkozó saját lakásán, mint bejegyzett székhelyen fogja a vállalkozás képviselőjét keresni, illetve a szükséges iratokat is ezen a címen szükséges bemutatni.

A vállalkozó feladata, nem csupán a vállalkozásával kapcsolatos munkák és feladatok elvégzése, hanem a kötelezettségek teljesítése is, azaz minden hivatalos levelet vagy küldeményt az otthonában át kell vennie. Ezt a vállalkozó személy meghatalmazottja is megteheti. Amennyiben a vállalakozás képviselője, vagy a meghatalmazottja nem tesz eleget ennek a kötelezettségnek, úgy pénzbírsággal vagy az adószám felfüggesztésével is sújthatják a cégét.

A vállalkozás csődbe is mehet, ilyenkor végrehajtók jelennek meg a székhelyen, és akár a vállalkozónak, a cég vezetőjének az otthonában fellelhető értéktárgyait is lefoglalhatják. Amennyiben a vállalkozás képviselője úgy dönt, hogy a saját otthona lesz a székhelye, úgy az önkormányzat építményadót is kiszabhat.

3. Melyik városban legyen a székhely?

Amennyiben a vállalkozás képviselője úgy dönt, hogy a kevésbé bonyolult székhelyszolgáltatást választja, úgy arról is határozatot kell hoznia, hogy a székhely mely városban legyen. Lényeges szempont, hogy a vállalkozó olyan várost válasszon, amelyet könnyen meg tud közelíteni, hiszen a székhelyre érkezett hivatalos leveleket át kell vennie. A megfelelő székhely megválasztásában segítséget nyújt az a székhelyszolgáltató, amellyel a vállalkozás képviselője szerződést köt. Olyan székhelyszolgáltatót célszerű választani, amely nem csak Budapesten, hanem vidéken is működtet irodákat, így a vállalkozás esetleges bővülésekor nem szükséges a jól bevált székhelyszolgáltatóval szerződést bontani- csupán a megfelelő megoldást kell megtalálni a változások miatt.

A Logosz Cégcsoport Budapesten és vidéken is foglalkozik székhelyszolgáltatással, cégalapítással, cégmódosítással, cégadással és vétellel. Budapesten a következő kerületekben érhető el a székhelyszolgáltatás és a többi szolgáltatás: II., III., VI., VII., VIII., XI., XIII., XIV., XV., XVI., XXII. kerület. Vidéki városok, ahol igénybe lehet venni a Logosz Cégcsoport szolgáltatásait: Nyíregyháza, Veszprém, Székesfehérvár, Pécs, Debrecen, Kecskemét, Győr és Szolnok.

4. Székhelyre mindenképpen szükség van

A vállalkozást indítók gyakran felteszik azt a kérdést, hogy szükséges - e a székhely. Erre a válasz az, hogy igen, mindenképpen szükséges - hiszen sem a vállalkozások, sem a cégek, sem a vállaltok nem működhetnek székhely nélkül.

5. Milyen iratoknak kell a székhelyen lenni?

Az, hogy milyen iratoknak kell a székhelyen lenni, rendelet határozza meg. A rendelet értelmében a székhelyen szükséges tárolni a cégiratokat (alapító okirat, társasági szerződés, aláírás minta), a hatósági engedélyeket, az adóhatóság felé teljesített adóbejelentésekkel kapcsolatos iratokat, valamint a számviteli törvény szerinti éves beszámolókat, a cégbejegyzési végzés másolatát, a társasági szerződést és az érvényes szerződést, mely bizonyítja, hogy a vállalakozás vezetője jogosan tüntette fel az adott címet székhelyként.