A vád szerint 2020-ban egy alvállalkozóval, A. Alexanderrel együtt mintegy 758 millió forintos kárt okoztak a városnak túlárazott, indokolatlan vagy részben nem teljesített szerződésekkel. Ezek különféle szolgáltatásokra – például marketingre, őrzés-védelemre és tanácsadásra – vonatkoztak.

K. Tamás védekezésében azt állította, hogy valójában politikai utasításokat hajtott végre, és a döntések mögött a városvezetés állt. Szerinte Dézsi Csaba András és bizalmi köre határozta meg, kikkel kell szerződni, az utasításokat pedig közvetítőkön keresztül kapta. Azt is hangsúlyozta, hogy aki nem követte ezeket, elveszíthette az állását, és szerinte ez nem egyedi jelenség, hanem országos gyakorlat.

Ezzel szemben Dézsi tanúként határozottan tagadta a vádakat. Állítása szerint ő csak stratégiai elvárásokat fogalmazott meg – például, hogy Győr tiszta legyen alacsony költségek mellett –, az operatív döntéseket pedig a cégvezetésre bízta. Többször hangsúlyozta, hogy nem szakértője a hulladékgazdálkodásnak, és visszautasította, hogy utasításokat adott volna konkrét szerződések megkötésére.

A perben ellentmondó képek rajzolódnak ki: a vádlottak szerint a városházáról irányították a cég működését, míg Dézsi szerint a felelősség a cégvezetőké, akiknek kötelességük lett volna ellenőrizni az aláírt szerződéseket. A volt polgármester „nonszensznek” nevezte a vádakat, és azt állította, hogy alig ismeri vádlottakat.

Az ügy hátterében az is szerepel, hogy a GYHG működése sokáig átláthatatlan volt, és csak egy oknyomozó cikk (amit Pintér Bence még újságíróként jegyzett) után kerültek napvilágra a problémák. A bírósági eljárás során további tanúk meghallgatása várható, köztük egykori városvezetők és tanácsadók.

(Fotó: Oxygen Hírügynökség)