A centenárium alkalmából emléktáblát helyeztek el az Ipar utca- Puskás Tivadar utca sarkán, az egykori Győri Szerszámgépgyár épületén

Horváth Ede Emlékalapítvány részéről Dr. Krankovics István alapító, kuratóriumi tag azzal indokolta az emléktábla állításának helyét, hogy az egykori szerszámgépgyár volt Horváth Ede első nagy vezetői megbízatása, amikor 1951-ben itt lett vezérigazgató. Másrészt a terület magántulajdonban van, Nagy Ottóé, aki szorosan kötődik a Rábához.

Krankovics a hosszú életpálya felidézésének végén arról beszélt, hogy a Rába tündöklése Horváth Ede nevéhez köthető, a Rábának is köszönhető, hogy Győrben telepedett le az Audi. "Győr rengeteget köszönhet Horváth Edének, a huszadik század járműiparának legmeghatározóbb egyénisége volt."

Torma János, a Rába Jármű Kft. ügyvezető igazgatója azzal zárt: az a feladatuk, hogy az ő örökségét őrizzék.

A rendezvény végén a Horváth-család tagjai leleplezték az emléktáblát.

Ki volt Horváth Ede? Iparos családban született, édesapja eredeti foglalkozása autószerelő volt. A család munkát remélve költözött át Győrbe 1935-ben. A gyermek Horváth Ede a Magyar Waggon- és Gépgyár Rt.-be került inasnak, ahol egy éven belül vasesztergályos segédlevelet kapott. Neve először sztahanovistaként vált országosan ismertté. 1949-ben az autógyár műszaki vezetője, két év múlva a Szerszámgépgyár igazgatója. 1964-ben a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója lett. Ezt a beosztást 1989. december 18-ai nyugdíjazásáig töltötte be. Kinevezését követően radikális szerkezetátalakítást hajtott végre a nagyüzemben, szigorú minőségi követelményrendszert vezetett be. Megvásárolta az MAN dízelmotorok licencét, megkezdte az MAN-motorok, a többsebességes futóművek, a Rába-kamionok gyártását, fejlesztette a közúti és vasúti járműgyártást, csak a fontosabbakat említve. E termékeket nagy mennyiségben, magas minőségi színvonalon szállították Győrből a világpiacra. A gyár teljesítőképessége, műszaki szintje a nyolcvanas évekre világszinten elismerést váltott ki olyan országokban, mint például az USA, Kína, Kuvait, Egyiptom, Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Lengyelország. A vezérigazgató ez időben a KGST gépipari szekciójának is irányítója volt. Az akkor már Rábának nevezett nagyvállalat fénykorában 25.000 embernek adott munkát. A vagongyár eredményeiből Győr városa is részesült, nem utolsósorban a vezérigazgató közvetlen kezdeményezéseinek köszönhetően: számos kulturális, egészségügyi, kommunális és sportlétesítmény megépülése köszönhető a gyár támogatásának