A Föld napja (április 22.) alkalmából különféle eseményeket rendeznek világszerte, amikkel felhívják a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására. Az eseményeket az Earth Day Network koordinálja. A napot 175 országban tartják, Magyarországon 1990 óta rendezik meg. 2009-ben Evo Morales bolíviai elnök kezdeményezésére az ENSZ április 22-ét a „Földanya Nemzetközi Napjá”-vá nyilvánította.

Az ötletet John McConnell vetette fel 1969-ben egy UNESCO konferencián, San Franciscóban. A Föld napját első ízben 1970. március 21-én tartották, ami az északi féltekén a tavasz első napja.
Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 1970. április 22-én mozgalmat indított a Föld védelmében, és megalapította az Earth Day Network-ot (=Föld Napja Hálózat). Azóta az alternatív energiaforrások kutatója és szakértője lett. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne.

A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”
1989-ben Kaliforniában a Föld Napja Nemzetközi Hírközpont megalakulása a következő jelentős esemény, ettől kezdve havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját az egész világon.

A Föld napja: soha nem látott mértékben csökken az élővilág sokfélesége

Az élet kialakulásának 3,5 milliárd éves folyamata után öt nagy kihalási hullámot nevez meg a tudomány, a hatodik, amely a leggyorsabb, most van folyamatban. A Földön minden nyolcadik madárfajt kihalás fenyeget és az emlősök helyzete még rosszabb: a közeljövőben minden negyedik emlősfaj kihalhat - olvasható a szövetség közleményében.

Ilyen ütemű fajpusztulás a dinoszauruszok óta nem történt és ez nem természeti katasztrófa, meteor becsapódás vagy jégkorszak következménye, hanem az emberi beavatkozásé.
Magyarországon a biológiai sokféleségben a legjelentősebb veszteséget a természetes vegetáció elpusztítása jelenti. A jelentős élőhelyi veszteségeket elsősorban a mezőgazdaság okozta, emellett az autópálya építkezések nemcsak mint területfoglalók, hanem, mint izoláló mesterséges folyosók is hozzájárultak a kedvezőtlen helyzet kialakulásához. Az ember egyre nagyobb területeket épít be, mindezt pedig tetézi, hogy Magyarországot a globális felmelegedés erősen érinti, meghatározó tényező a pozitív hőmérsékleti anomália, illetve az aszálynak való kitettség.
Magyarországon a faji változatosság ennek ellenére még mindig gazdagnak mondható, ennek elsődleges oka, hogy a medence gyűjtőpontja a különböző flóra és faunaelemeknek.
Az országban található kultúrnövények és a mezőgazdasági termények megporzása legtöbb esetben az állati beporzóktól függ, így szerepük gazdasági szempontból is kiemelkedő, kihalásuk esetén több milliárd forintot kellene pótlásukra költeni - részletezik a természetvédők.
"Biológiai sokféleség nélkül nem rendelkeznénk egészséges talajjal, nem működne mezőgazdaságunk, nem lélegezhetnénk tiszta levegőt. Fák nélkül nem tudnánk meggátolni a csapadékvíz talajra gyakorolt pusztító hatását, és terméseiket sem fogyaszthatnánk. A fajok kihalása egészségünkre nézve is veszélyt jelent, hiszen számos, az orvostudomány számára hasznos információ tűnhet el" - hangsúlyozta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
"A jelenlegi természetvédelmi szabályozással nem vagyunk képesek megállítani a biológiai sokféleség csökkenését, ezért rendkívül fontos a jogi és gazdasági szabályozó rendszerünk átgondolása és módosítása" - tette hozzá a programvezető.