A szakember vallja, hogy az adatalapú gondolkodásnak helye van a sportban, és elhivatottan próbálja beépíteni az akadémián végzett szakmai munkába.

A Differences in Physical Performance and Body Composition Between National and Non-National Youth Female Handball Players (A fizikai teljesítmény és a testösszetétel különbségei a válogatott és nem válogatott ifjúsági női kézilabdázóknál) című tanulmány a Győri ETO KC Akadémia játékosait vizsgálta és elemezte, hogy milyen fizikai teljesítménymutatók különböztetik meg a válogatott és nem válogatott kézilabdázókat.

Az eredmények egyértelműen rámutattak, hogy az utánpótlás-válogatott szint elérésében elsősorban a robbanékonyság és a lineáris gyorsaság játszik kulcsszerepet, míg az alkati és testösszetételi mutatók önmagukban nem jelentenek döntő szelekciós tényezőt. A publikáció nemcsak a klub sporttudományos hátterének elismerése – szakmai iránymutatást is nyújt a tehetségazonosítással és a hosszú távú játékosfejlesztéssel kapcsolatban. A kutatás egy tudatos sporttudományi építkezés része is.

Ezt olvasva felvetődhet a kérdés: attól válik valaki válogatott játékossá, hogy ezek a fizikai és teljesítménymutatói kiemelkedők, vagy pont azért fejlődnek erre a szintre a képességei, mert a válogatott környezetben edz és versenyez. A kutatás célja annak megállapítása volt, hogy mely tényezők különböztetik meg az elit réteget kondicionális és testösszetételi szempontból.

„Természetesen a teljesítményt számos más tényező befolyásolja – például pszichológiai jellemzők, döntéshozatali képesség, vagy technikai-taktikai tudás –, amelyek további, mélyebb vizsgálatot igényelnek – mondja Ruppert Bálint. – Eredményeink alapján a legmarkánsabb különbséget az úgynevezett gyorserő-képességek, elsősorban a sprint- és felugrási teljesítmény jelentette. Ezek a képességek különösen nehezen fejleszthetők, és a modern kézilabdában kulcsfontosságú szerepet játszanak, hiszen a játék egyre nagyobb sebességet és robbanékonyságot követel meg a sportolóktól. Fontos hangsúlyozni, hogy a válogatott meghívó természetesen nem kizárólag ezen mutatók alapján dől el. Ugyanakkor eredményeink arra utalnak, hogy az elit szint eléréséhez a robbanékony erő és a gyorsaság olyan alapvető fizikai képesség, amely jelentősen hozzájárulhat a magasabb teljesítményszinthez” – mondja a szakember a kutatás eredményét illetően.

A Sports című folyóirat a tudományos világban nagyon elismert, Q1-es besorolású, ami azt jelenti, hogy saját szakterületén a legjobb 25%-ba tartozik. Ez hatalmas szakmai elismerése az erőnléti edzőnk által vezetett kutatásnak! Büszkék vagyunk rá, hogy az ETO-nál folyó szakmai munkát ilyen szakemberek végzik!

Az elmúlt évtizedben az adatalapú döntéshozatal egyre nagyobb teret nyer a sport világában. Klubok, vezetők, és sportszakemberek is objektíven mérhető adatokra alapozva, és azokat mérlegelve döntenek. Ma már olyan eszközök állnak rendelkezésre, amelyek segítségével a teljesítmény objektíven mérhető információk és adatok formájában segíti a szakemberek munkáját.

„Véleményem szerint ezt a lehetőséget a modern sportban nem kihasználni komoly hiba lenne – állítja Ruppert Bálint. – Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az adatok nem az edzői tapasztalatot hivatottak helyettesíteni. Egy jó edző szeme, intuíciója és játékismerete továbbra is pótolhatatlan. Az adatok sokkal inkább kiegészítik és megerősítik ezt a szakmai megfigyelést; segítenek objektív keretet adni a döntésekhez, támogatják a tervezést, valamint visszajelzést adnak arról, hogy a fejlesztési folyamat valóban a kívánt irányba halad-e. Az ideális működés akkor jön létre, amikor a szubjektív edzői megfigyelések és az objektív adatok egymást erősítve jelennek meg a döntéshozatalban” – vallja a sportszakember.

(Fotó, forrás: Győri Audi ETO KC)