Az eseményen a téma elismert szakemberei az ökológiai vízmennyiség meghatározásáról értekeztek társadalmi, biológiai és vízügyi szempontokat is figyelembe véve.

„Célunk volt, hogy a program az ökológiai vízmennyiségek meghatározása révén elősegítse a vízgazdálkodási és természetvédelmi szempontok bemutatását, és párbeszédet indítson el a hazai szakemberek körében az ehhez kapcsolódó alternatív módszertanokról, társadalmi és biológiai kérdésekről” – hangsúlyozta Chappon Máté, a Széchenyi István Egyetem tanársegédje, az MTA VEAB Vízgazdálkodási Munkabizottságának titkára.

A Széchenyi István Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportja több projektben is részt vesz, melyekben fontos szerepet játszik az ökológiai vízmennyiség és annak definiálása. Ezek egyike az Insula Magna, amelyben a Szigetköz mentett oldali vízpótló rendszerére összpontosítottak, a másik pedig a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium kutatása, amely az operatív vízgazdálkodás kereteinek meghatározásáról szól, többek között a Velencei-tó vízgyűjtő területére vonatkozóan.

Az előadások arra az égető kérdésre keresték a választ, hogyan hozhatók egyensúlyba az emberi vízhasználatok és az ökoszisztémák vízigényei a vízhez kötődő ökoszisztémák hosszú távú fenntartása érdekében. Mindezek fontos eszköze az ökológiai vízmennyiség, aminek helyes értelmezéséről értekeztek a vízgazdálkodási, a társadalmi és a biológiai szempontokra összpontosítva. A téma aktualitását a vízkészletekbe történt emberi beavatkozások és a klímaváltozás együttes hatása adja, amely az ország számos pontján veszélyezteti a vízhez kötődő jelenlegi ökoszisztéma fennmaradását.