Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke köszöntőjében felidézte, a két fél között 2006-ban már született egy szakmai együttműködési megállapodás, ezt töltötték meg új tartalommal.
Hangsúlyozta: a két bíróság között sok a hasonlóság: mindkét szervezet az országa szívében található, a legnagyobb ügyeket tárgyalja, továbbá a bírói munkaterhet, a feladatokat, a kapcsolatokat tekintve is hasonlóak.
Mint mondta, ahogy a bűnözés nem áll meg a határoknál, úgy a bűnüldözés és a jogalkalmazás sem állhat meg. A Fővárosi Törvényszék 220 büntetőbírája évente 700 körüli, nemzetközi normatíva alá tartozó eseti döntést bírál el, például külföldön kiszabott büntetésekkel, európai és nemzetközi elfogatóparancsokkal, átadási eljárásokkal összefüggésben.
Hozzátette, szeretné, ha a határon túlnyúló normatívák értelmezésében együttműködnének, egymásnak bemutatnák kölcsönösen a jó gyakorlatokat.
Kiemelte: az együttműködési megállapodás nem általánosságokat tartalmaz, hanem konkrét feladatokat határoz meg. Ezek közé sorolta a határon átnyúló büntetési intézkedések és kiszabott büntetések végrehajtásának egyszerűsítésével kapcsolatos törekvést, az eltérítés és a közvetítés gyakorlatának kölcsönös megismerését.
Fazekas Sándor arról is szólt, a fővárosi bírák szeretnék megismerni, adott esetben átvenni azt az Ausztriában kialakult és jól működő gyakorlatot, amely a tárgyalótermi kép- és hangrögzítést, valamint a távmeghallgatást illetően alakult ki. Emellett az együttműködés szerves részét képezi az áldozatvédelemmel, a gyermekek eljárásjogi helyzetével kapcsolatos kérdéskör, ahogy a sajtóval való kapcsolattartás is.
Az együttműködés keretében gyakorló szakemberek utaznak Bécsbe, illetve érkeznek Budapestre, hogy tapasztalatot cseréljenek.
Friedrich Forsthuber, a Bécsi Tartományi Büntetőbíróság elnöke azt hangsúlyozta: a bírák az igazságszolgáltatásért tevékenykednek, a független igazságszolgáltatás pedig az egyedüli, amely tartósan tudja garantálni a jogállamiságot. Hozzátette, független igazságszolgáltatás nélkül olyan demokráciában élnénk, amilyet nem szeretnénk, ezért kötelességnek nevezte a független bírák tevékenységének megőrzését.
Az osztrák bírósági vezető örömét fejezte ki a rendszeres tapasztalatcserével kapcsolatban, felidézve azt, hogy a két országot a történelmi hagyományok is összekötik.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke szintén a történelmi hagyományokra utalva arra mutatott rá: épp ebben a hónapban lesz 120 éve, hogy Ferenc József elhelyezte a Kúria épületének zárókövét. A zárókőbe rejtett dokumentumban üdvözölték a magyar bírósági szervezet legméltóbb épületének felépítését.
Kiemelte: amikor arról beszélünk, mit jelent a jogállam, nem szabad azt gondolni, hogy ez az eszme az Egyesült Államokból származik, ugyanis ennek nagyon mély Európai gyökerei vannak, egészen a római jogig visszavezethetően.
Hangsúlyozta azt is: a jog nemcsak egy írott szöveg, hanem eleven kapcsolatrendszer kell, hogy legyen, ezért is szükséges, hogy legyen fóruma azoknak, akik a jogot működtetik, hogy egymással szót értsenek.
Handó Tünde hozzátette, az OBH ezért is támogatja a bilaterális kapcsolatokat, s példaként említette, hogy a Győri Törvényszéknek a Wiener Neustadt-i tartományi bírósággal, a Veszprémi Törvényszéknek és a Szombathelyi Törvényszéknek pedig az Eisenstadti tartományi bírósággal van hasonló együttműködése.
Az osztrák tapasztalatcserére példaként említette azt is, hogy Magyarországon több mint kétszáz tanúgondozó működik a bíróságokon, a tanúgondozók rendszerét pedig jórészt az osztrák tapasztalatok alapján alakították ki.
Anita Hickersberger, az Osztrák Köztársaság magyarországi konzulja beszédében reményét fejezte ki, hogy az együttműködés mindkét fél számára sok eredményt fog hozni.