„Bezárt a Big Ben”- közölte döbbenettel az arcán egyik kolléganőnk még múlt hét elején. Kis telefonálás után hamar kiderült, nem az egész épületre tettek lakatot, csak a földszinti elektromos kaszinó borult sötétségbe. De zárva találtuk az Árkád és az Inter Spar játéktermeit is, csak a Plázában és a Dunacenterben tartanak nyitva az üzemeltetők. Egyelőre.

Pár nappal később, miután a történet legtöbb szereplője vagy elérhetetlen volt, vagy nem kívánt az ügyben nyilatkozni, választ kaptunk a Big Ben-t üzemeltető cégtől. Török Attila, a Laurus Invest Hungary Kft. részéről készségesen válaszolt minden kérdésünkre, egy válaszadást viszont végig diplomatikusan kikerült, holott a több órás beszélgetés alatt számtalanszor visszatértünk rá.

Milyen érdek állhat a kormány döntése mögött, aminek eredményeképpen többmilliárd játékadótól esik el a költségvetés?

Célkeresztben a kaszinók

Idézzük fel az eddig történteket. Egy ma kapott sajtóközleményben, melyet a Magyar Szerencsejáték Szövetség adott ki, 2011. november 1-re utalnak vissza. Attól a naptól ugyanis már nem lehet a hagyományos pénznyerő automata működésére engedélyt kérni. A törvény értelmében, egy új központi szerverhez kell csatlakozni a nyerőgépeknek, de az új szerver alapú üzemeltetés engedélyezési folyamata, szoftveres megoldása, nincs kidolgozva.

Török Attila szerint a megoldás az lehetett volna, ha elég időt kapnak, hogy felkészüljenek a változásokra:
- A hirtelen megnövekedett adóterheket, ami gépenként fix félmillió forint havonta, képtelenség harminc nap alatt beépíteni egy vállalkozás költségvetésébe. Ennyi idő alatt lehetetlen új szoftvert gyártatni, pláne úgy, ha azt sem tudjuk, pontosan milyen elvárásoknak kell megfelelnie- mondja.

„Még nem jó, még nem jó… már nem jó”

Ezzel elég faramuci helyzet állt elő a piacon, ahol a „válság” óta egyébként is töredékére esett vissza a Magyarországon üzemben lévő játékgépek száma. Elképzelhető ugyanis, hogy már idén novembertől nem lesz, aki játékadót fizessen az államnak, ami nem mellesleg havi 2-5 milliárd Forintot hozott a költségvetés konyhájára.

Török Attila a Big Bent is üzemeltető Laurus Invest feje. Sötét jövőről beszél.

- Tavaly november óta a mintegy 22 ezer játékgépből mára már csupán párezer üzemel- mondja Török Attila. - Az ágazat összeomlása közvetlenül körülbelül hatvanezer embert tett munkanélkülivé, nem beszélve azokról a szolgáltatókról, beszállítókról, akik az elektromos kaszinókra építették vállalkozásukat, vagy forgalmuk jelentős részét közvetve rajtunk keresztül bonyolították le. Úgy gondolom, hogy a Big Ben részéről nagy bátorságra vall, hogy idejében bezárt és nem hagyja magát kivéreztetni. Semmi értelme nincs annak, hogy a továbbiakban fenntartsuk a gépparkot, bár hozzá kell tennem, az épületen elvégzett több százmilliós beruházást nem pár évnyi működésre terveztük. Az étterem természetesen továbbra is nyitva tart, hogy mi lesz az elektromos kaszinó sorsa, arról később döntünk, de jelen állás szerint úgy gondolom, nem fogunk újra kinyitni. Idén már biztosan nem.

A Magyar Szerencsejáték Szövetség sürgeti az engedélyezési eljárást, hogy mihamarabb újra tudjanak nyitni azok a termek, ahol már nem kaptak új működési engedélyt a gépek. A történet azonban nem ennyire egyszerű. Ahhoz, hogy megértsük, kicsit bele kell nyúlnunk a játékgébek agyába.
Az ember bedobja a százast a gyümigépnek, az villog, pörög, forognak a kerekek, szól a dallamsor, mindeközben a gép mást sem tesz, mint számol. És teljesen mindegy, hogy egy bársonypadlós étterem első osztályú rulett gépéről, vagy egy fröccsszagú kocsma ragacsos gombú félkarújáról van szó. Maga a metodika ugyanaz. A gép számol, majd az előre beállított visszafizetési százalékon, véletlenszerű időközönként fizet.

És itt jön a csavar a történetbe. Ugyanis ezeknek a gépeknek már nagyon régóta van feketedoboza, ami minden ki- és befizetést rögzít. Hitelesített gépekről beszélünk, amiket rendszeres műszaki ellenőrzés alá kellett vetni, a szerencsejáték felügyeletének pedig eddig is dolga volt, hogy járja a játéktermeket és ellenőrizze azokat. Csakhogy a kocsmai játékgépek ellenőrizhetetlensége miatt joggal szigorított törvény természetesen kivetül az eddig is jó adófizetőnek minősülő magasabb kategóriába tartozó termekre. És míg egy kocsmáros egyszerűen csak kihúzza a konnektorból az egyetlen gépét az ajtó mögött, ha nem akarja vállalni a megemelkedett, szigorított terheket, addig egy játékteremből minimum öt- hat ember utcára kerül, kihasználatlanul maradnak olyan épületek, amelyeket több százmillió forintból alakítottak ki olyan színvonalúra, hogy a vendégeik igényeinek megfeleljen.

Hova futnak az adatok?

De vissza gép belsejébe. Ott van a feketedoboz, ellenőrizhető. Átláthatóbb a szerver alapú üzemeltetés, amire kötelezően át kell térnie minden gépnek? Igen, a NAV számára biztosan, hiszen a rendszer lényege éppen az, hogy az összes Magyarországon üzembe helyezett gép adatai egy központi szerverre futnak be. Megoldott ennek a technikai háttere? Na, ez már más kérdés és van egy olyan gyanúnk, hogy a többször feltett kérdésünkre valahol itt leljük majd meg a választ.
- Korántsem vagyunk abban biztosak, hogy ha az engedélyezési folyamat fel is gyorsul, működőképes lesz a rendszer, hiszen több gyártó játékszoftvereihez is alkalmas szoftverek nem állnak rendelkezésre a piacon- taglalja Török Attila. - Ezt ne úgy tessék elképzelni, hogy benyomok két gombot a gépen és az onnantól kezdve kapcsolódik a központi szerverhez. Vagy úgy gondolták a törvényalkotók, hogy a játékszoftvereket gyártó cégek csak úgy megengedik, hogy belepiszkáljunk a programjaikba? Az az érzésem, hogy nem lett alaposan átgondolva ez a döntés.

„A Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSzSz) az egyetlen megoldást a hatósági eljárások gyorsításában látja, ha már a jogszabályalkotás a vártnál hosszabbra sikerült. Nem csak az idei büdzsé lehet szegényebb 10 milliárddal, de majd ezer hazai vállalkozót és alkalmazottaikat is a teljes csőd fenyegeti, ha a tavaly novemberben hozott szerencsejáték jogszabályokhoz kötődő, több mint féléves késéssel, június végén kihozott végrehajtási rendelet csúszása miatt felmerülő károk enyhítésében nincsenek a vállalkozások segítségére az engedélyező hatóságok az engedélyezési folyamatok felgyorsításával”- írják közleményükben.
A Magyar Szerencsejáték Szövetség javaslatot tett arra, hogy a csatlakozási szerződés, és a pénznyerő automata engedély iránti kérelem benyújtásával - érvényes személyi megfelelőség esetén - a játékterem engedélyek érvényesek maradhassanak, hiszen ezzel a szervező kinyilvánítja a további működési szándékát, és így elkerülhető lenne az ismételt teremengedélyeztetés hosszas procedúrája.

Csak az az érdekes ebben az állásfoglalásban, hogy egyáltalán nem panaszkodnak a szoftverhiányra. Vajon a Magyar Szerencsejáték Szövetség már rendelkezik megoldással erre a problémára is?

Fotó: Nagy Péter/ Big Ben