Városlista
2019. november 15, péntek - Albert, Lipót

Blog | Dr. Németh Ádám jogi rovata

2017. Február 06. 16:00, hétfő

Az Igazi Csíki Sör esete - Történhetne ilyen Magyarországon is?

Az Igazi Csíki Sör esete - Történhetne ilyen Magyarországon is?

Az Igazi Csíki Sör védjegybitorlással kapcsolatos ügyének vizsgálata. Történhet-e hasonló Magyarországon?

Sokakat felkavart és komoly indulatokat szült a hír, hogy a romániai bíróság elmarasztalta az Igazi Csíki Sör gyártóját és komoly jogkövetkezményeket állapított meg vele szemben.

Az emberek indulatait talán először korbácsolta fel ennyire egy védjegyhasználat körüli vita, sajnos a román peres iratokat és a döntés indoklását nem ismerjük, viszont fontosnak tartom, hogy elgondolkodjunk az ügyön a magyar jogi szabályozás alapján is. Mire számíthatuk hasonló esetben Magyarországon?

A magyar szabályozás alapján védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet különösen:
a)szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat;
b)betű, szám;
c)ábra, kép;
d)sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját;
e)szín, színösszetétel, fényjel, hologram;
f)hang; valamint
g)az a)-f)pontokban felsorolt egyes megjelölések közül több alkalmazása (pl.: szó és kép).


Ha a bíróság megállapítja, hogy a védjegyhasználatunk jogosulatlan (pl.: más védjegyét lemásoltuk, vagy más védjegyéhez annyira hasonló védjegyet használunk, ami alkalmas arra, hogy a termékeket összekeverjék a vásárlók), akkor komoly jogkövetkezményekkel számolhatunk.
Ahogy az Igazi Csíki Sör gyártója példáulfacebook oldalán azt írja, hogy a bíróság döntése értelmében meg kell semmisíteni minden tárgyat és eszközt, amelyet a sör gyártásához felhasználtak.

Ez viszont több mint súlyos jogkövetkezmény, az ítélet alapján nem csak egy jogsértő márkanév használatát tiltották meg, az ítélet alapján azt is lehetetlenné tették, hogy a gyártó más név alatt, más söröket készítsen. Sok helyen fel is merült, hogy a gyártósor megsemmisítése, hogy keveredett az ügybe, nem eltérő dolog a névhasználat és a gyártás?
Kérdés persze az is, hogy előfordulhatna ilyen Magyarországon?

Itthon a védjegyekkel kapcsolatban a védjegytörvény (1997. évi XI. törvény) tartalmazza a megítélhető jogkövetkezmények felsorolását, amely szerint a jogosult (tehát akinek a védjegyét megsértették):
a)követelheti a védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;
b)követelheti a védjegybitorlás vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől;
c)követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a bitorlással érintett áruk, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról;
d)követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
e)követelheti a védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítését;
f)követelheti a kizárólag vagy elsősorban a védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a védjegybitorlással érintett áruk, illetve csomagolóanyagok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.

Az f) pont szerint tehát arra van lehetőség, hogy a kizárólag, vagy elsősorban a védjegybitorláshoz használt eszközök és anyagok megsemmisítését ítélje meg a bíróság. Ilyen eszközök lesznek egyértelműen az elkészült sörösüvegek, matricák, ládák, reklámanyagok.

De azt is megalapozottnak (és jogosnak) tartom, hogy ha például egy védjegy másolásához műanyag fröccsöntő készüléket használ fel a jogsértő, amit csak erre az egy tevékenységre lehet felhasználni (tehát csak arra alkalmas, hogy a lemásolt védjegyet előállítsák vele), akkor ezt az eszközt is kizárólag védjegybitorlásra használt eszköznek minősítsük és kérjük a megsemmisítését. Ebben az esetben legitim cél a további jogsértés megakadályozása és emiatt a jogsértésen kívül másra nem is használható eszköz megsemmisítése.

Az Igazi Csíki Sör esetében viszont a magyar jog alapján egy teljes gyártósor megsemmisítését elrendelni indokolatlannak és jogsértőnek tűnik.

A gyártósor, a palackozó készülékek sör gyártáshoz használt eszközök nem pedig (ahogy a törvény is fogalmaz) kizárólag, vagy elsősorban védjegybitorlásra használt eszközök, a gyártósor alkalmas más, védjegyet nem sértő termékek előállítására is.

A gyártósor csak akkor válhat kizárólag, vagy elsősorban védjegybitorlásra használt eszközzé, ha azon más sört nem lehet gyártani (ami nehezen képzelhető el), vagy ha azon alapvetően nem gyártottak mást csak a védjegybitorlást megvalósító címkéjű sört. Melyik esetben rendelhető el vajon a megsemmisítése az eszköznek?

A fő kérdés ezzel kapcsolatban szerintem az, hogy érheti abból hátrány a gyártót, hogy csak egy termékre fókuszál, emiatt nem gyárt más márkanév alatt is söröket és ezért a gyártósor kizárólag védjegybitorláshoz használt eszközzé válik?

A válasz pedig szerintem nem! A vállalkozás szabadságának alkotmányos jogába és a tulajdonhoz való jogba is beletartozik az a szabadság, hogy a gyártósor használatának célját meghatározza a gyártó. Ha emiatt az kizárólag védjegybitorláshoz használt eszköz lesz, akkor sem lehet megítélni a megsemmisítését, mivel ezzel a bíróság az előbb említett tulajdonhoz való jogot és a vállalkozás szabadságát korlátozná. Alapjogot pedig akkor korlátozhatnak, ha az szükséges és arányos és más módon nem érhető el a korlátozással kapcsolatos cél.

Legitim cél ebben az esetben, hogy a bíróság megakadályozza a további jogsértést és ezt a célt szolgálhatja is a gyártósor megsemmisítése.

Ha viszont a gyártósor alkalmas más termékek gyártására is, akkor a megsemmisítés nem áll arányban az előbb említett alapjogok korlátozásával és azt sem lehet igazolni, hogy más, enyhébb jogkövetkezménnyel nem érhető el a jogsértés megakadályozása.

Összességében tehát idehaza is súlyos ügynek számít a védjegybitorlás, körültekintést igényel a védjegy kiválasztása, véleményem szerint azonban olyan döntést nem hozhatnának meg a bíróságok, amely az egész gyártósor megsemmisítését rendeli el, ha az alkalmas más termékek gyártására is.

Az ügy egyik legfontosabb tanulsága pedig az, hogy a védjegyek és kereskedelmi nevek megválasztása nagyon komoly üzleti döntés, és ahogy ebben az ügyben is látszott, akár politikai kérdés is lehet.

Jogi segítségre van szüksége? Keressen bizalommal bármilyen felmerülő jogi probléma esetén!

email

weboldal

facebook oldal

Véleményed van? Szólj hozzá!

További bejegyzések a blogban

2017. Március 22. 16:01, szerda | Dr. Németh Ádám jogi rovata

Védett korú munkavállalókra vonatkozó szabályok

A cikkben a védett kor munkajogi kérdéseiről lesz szó