Városlista
2019. október 14, hétfő - Helén

Blog | Dr. Németh Ádám jogi rovata

2017. Március 22. 16:01, szerda

Védett korú munkavállalókra vonatkozó szabályok

Védett korú munkavállalókra vonatkozó szabályok

A cikkben a védett kor munkajogi kérdéseiről lesz szó

A munka törvénykönyve (Mt.) védi az öregségi nyugdíjkorhatár előtt, tehát a vádett korban lévő személyeket. De mit is jelent pontosan ez a szabály?

Az Mt. azt mondja ki, hogy a munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással abból az okból szüntetheti meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Ezt a szabályt enyhíti azonban az Mt. mivel kimondja azt is hogy a védett korban lévő munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

Tisztázzuk a szabály tartalmát!

1. Mikortól védett a munkavállaló?

Védett korban van, aki öt évvel az öregségi nyugdíjkorhatár előtt áll. Az 1997. évi LXXXI. törvény (https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700081.TV ) 18. §-a alapján öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki
a)1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
b)1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
c)1953-ban született, a betöltött 63. életév,
d)1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
e)1955-ben született, a betöltött 64. életév,
f)1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
g)1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

A védett kort így az öregségi nyugdíjkorhatártól kell visszaszámítani. Nem számít e tekintetben a 40-es éves szolgálati idő alapján nyugdíjba vonuló nők esetében az, hogy mikor telik le a 40 éves szolgálati idő, ez esetben is a nyugdíjkorhatárt kell alapul venni. Ha tehát a 40 éves szolgálati idő eléréséig öt év van hátra, az nem lesz védett időszak, ha közben az öregségi nyugdíjkorhatárig több, mint öt év van hátra.

Ha például 1964-ban született egy női munkavállaló és 16 éves korától folyamatosan rendelkezik szolgálati idővel, akkor a 40 éves szolgálati idő alapján 2020-ben mehet nyugdíjba 56 évesen. Öregségi nyugdíjkorhatára azonban a 65 éves kor betöltése, így bár nyugdíjba mehet 2020-ban is, védett korú munkavállalónak csak 2024-től számít (mivel a nyugdíjkorhatárt 2029-ben tölti be).

2. Mit jelent a védelem?

A védelem azt jelenti, hogy a munkáltató főszabályként nem mondhat fel a munkavállalónak rendes felmondással.

Ha adott pozíciót mégis meg kell szüntetnie a munkáltatónak (pl.: megszünteti adott egységét a munkáltató), akkor fel kell ajánlania egy olyan munkát a védett korú munkavállalónak, amely a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő, tehát biztosítani kell, hogy a védett korban nem szűnjön meg a munkaviszony. Ha valaki tehát munkavezető volt, akkor gyakorlata alapján munkavezetői pozíciót kell felajánlani a számára.

Ha viszont nincs ilyen pozíció, és ezt a munkáltató indokolni, igazolni is tudja, akkor kétféleképpen dönthet:

  • Felajánl egy másik pozíciót a munkavállalónak, amit előre láthatóan el fog tudni látni végzettsége, képzettsége és gyakorlata alapján. Ez esetben azonban pl. a fizetésnek nem kell a korábbi pozíció szerinti fizetésnek lenni, de fennmaradhat a munkaviszony.
  • Nem ajánl fel másik pozíciót, hanem rendes felmondással megszünteti a munkaviszonyt és végkielégítést fizet a munkavállalónak.

Felmondást kell alkalmazni akkor is, ha a munkavállaló nem fogadja el a számára felajánlott pozíciót, ez ugyanis nem kötelezettsége a munkavállalónak. A pozíció elutasítása viszont nem számít a munkavállaló oldaláról felmondásnak, ilyenkor is a munkáltatónak kell felmondania és végkielégítést fizetnie a munkavállalónak.

A végkielégítésnél is van eltérés védett korú munkavállaknál, ugyanis a végkielégítés

  • 3 és 5 év munkaviszony esetén egy havi,
  • 10 és 15 év munkaviszony esetén két havi,
  • 20 és 25 év munkaviszony esetén három havi

távolléti díj összegével emelkedik.

Végezetül figyelme kell venni, hogy:

  • rendkívüli felmondásra védett korban is van lehetőség,
  • a védelem csak a határozatlan idejű munkaszerződés esetén áll fenn, hatorozott idejű munkaviszonynál nem.

Címkék: jog, munka

Véleményed van? Szólj hozzá!

További bejegyzések a blogban

2017. Február 06. 16:00, hétfő | Dr. Németh Ádám jogi rovata

Az Igazi Csíki Sör esete - Történhetne ilyen Magyarországon is?

Az Igazi Csíki Sör védjegybitorlással kapcsolatos ügyének vizsgálata. Történhet-e hasonló Magyarországon?