- Kezdjük a pozitívumokkal. Győr-Moson-Sopron megye és Győr hol helyezkedik el az országos rangsorban, az egészségminőség tekintetében?

- Az egészségi állapot tekintetében jobbak a mutatóink az országosnál, Győrben különösen. Nyilvánvalóan, ha európai kitekintésben vizsgáljuk ezt, akkor van lemaradásunk, de azt gondolom, hogy az is nagy eredmény, hogy saját kereteink között jók az eredményeink. Mégis azt kell mondanom, hogy nem feltétlenül érezzük magunkat egészségesnek, és ennek az az elsődleges oka az én meglátásom szerint, hogy az életünk kiszámíthatósága, nyugalma, azok a saját értékeink, amelyek szerint élni szeretnénk, sok tekintetben sérülnek, vagy nem valósulnak meg. Ebben azt gondolom személyes adósságaink is vannak, és a társadalmi környezetnek is támogatnia kellene ezt a fajta igényünket. Fontos lenne felismernünk, hogy mit tehetünk azért, hogy egészségesebbek legyünk, vagy azok maradjunk. Úgy hiszem, már közhelyszámba megy, hogy az úgynevezett önsors rontó magatartások, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód és az egészséges táplálkozás tekintetében jobban kellene magunkra figyelnünk. Nagy a felelőssége ebben családon belüli, véleményalkotó és példamutató személyeknek, a szülőknek, és különösen az édesanyáknak. Azt is tudom, hogy nem mindenkinek állnak a rendelkezésére kellő anyagi források ehhez. De ha már vásárolunk, élelmiszert veszünk, akkor lehetőségeinkhez mérten olyat, amely egészséges, a mozgás pedig lehet csupán egy séta. Győr nagyon szép város, a megyénk gyönyörű adottságokkal rendelkezik, és érdemes akár vonattal, busszal, de gyalog is nekivágni.

- Azt látni, hogy amíg az ország nyugati felében a hétköznapi élet felgyorsulása, az állandó megfelelési kényszer és a kihívások betegítik az embereket, addig a keleti részében dominánsabb az egészséges életmód iránti közömbösség, az igénytelenség...

- Ezt meg tudom erősíteni. A keleti országrész, és azon belül néhány olyan terület, ahol más jellegű szociális problémák adódnak, és inkább egy saját egészségtudat, a higiénés helyzet, amelyben lemaradások vannak, ott a stressz, az elszegényedés is kiváltja a kedvezőtlen folyamatokat. Mi most azon dolgozunk, hogy azonosítsuk mindenkinek a problémáját települési szinten, és kisebb közösségekben is. Idén az Európai Uniós elnökségben kiemelt téma lesz például a roma lakosság egészségügyi állapota, és minden tekintetben a cigányság helyzete. Ebben a kérdésben nekünk talán leginkább az egészségügyi állapot felmérésére kell koncentrálni, és elérni azt, hogy ezek az emberek saját belső igényükként is kezeljék saját szociális és higiénés körülményeik javítását.

- Nem úsztuk meg, idén is meghalt hazánkban az első H1N1-es beteg. A győri patikákban arra panaszkodnak, hogy hiába rendelik meg, ősz óta nem kapnak az új, kombinált oltóanyagból. Lehet akkora a baj, mint tavaly?

- Mindig voltak olyan kórokozók, amelyek biológiai kártevőként feladatot adtak a szakembereknek, különösen a tisztiorvosi szolgálatnak, hiszen járványügyi biztonság tekintetében mi vagyunk azok, akiknek helyt kell állnunk. De amit még nem említett, az a természeti, ipari katasztrófák köre, amely szintén új vetülete az életünknek, de beszéljünk akár a H1N1-ről, akár a magas légszennyezettségről, vagy a vörösiszap-tragédiáról, egy valamit pontosan látnunk kell: nem tehetjük meg, hogy csak saját magunkkal és a szűkebb környezetünkkel foglalkozunk, hanem egymással is törődnünk kell. Ez egy rendkívül fontos dolog. Ami viszont a döntéshozók számára fontos, hogy az ehhez szükséges kutatási, és anyagi források biztosítása elengedhetetlen, és azt mondhatom, hogy e tekintetben most jó úton járunk, különösen a biológiai kockázatok terén. A kutatásokra nagy szükség van, és a nemzetközi szervezetek, amelyekben a magyar biológusok, bakteriológusok és laboratóriumok is tevőlegesen részt vesznek, és talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy például a H1N1 ellen idehaza is eredményesen fel tudtuk venni a harcot. Az oltóanyag patikai forgalmát nem ismerem. Azonban az elejétől kezdve mondtuk, hogy a H1N1 vírus, amely meglehetősen stabil maradt a tavalyihoz képest, okozhat majd járványszerű megbetegedéseket, ha ismét olyan méreteket ölt az elterjedése. Így is lett. Az oltóanyag, amelyet a WHO meghatározott, nagyon jól sikerült, és benne van a háromkomponensű vakcinában a H1N1 elleni oltóanyag része is. De had mondjam azt, hogy pontosan a háziorvosok kérésére azb eredeti vakcina, amely csak a H1N1 elleni komponenst tartalmazta, az mindenki számára ingyenesen hozzáférhető. Bárkinek. És ugyanolyan védettséget nyújt, mint a háromkomponensű, hiszen nincs más vírus jelenleg a környezetünkben. Azt is hozzá kell tennem, hogy ennek az egymillió-kétszázezer H1N1 elleni egykomponensű vakcinából összesen 50-60 ezret oltottak el a háziorvosok, mert eddig nem volt többre igény. Igen, mert mindenki az új, kombinált oltást szeretné megkapni. Arra azonban büszke vagyok, hogy a megyénkben rendelkezésre álló eredeti oltóanyagnak a 80 %-át beadták a háziorvosok, ami azt jelenti, hogy térségünk vezet az oltások tekintetében.

- Az év első napjaiban Győrben is meghaladta az egészségügyi határértéket a légszennyezettség. A nagyvárosok mellett a szakemberek felkészültek erre a problémára? Úgy tudom, tavaly ötezer hazai halálesetet lehetett összefüggésbe hozni a szennyezett levegővel...

- A környezeti közegek tekintetében csak akkor mutatható ki egy az egyben az a fajta kockázat, hogy a növekvő légszennyezettség tekintetében a halálesetek gyakorisága fennáll, hogyha ezek nagyon magas értékű koncentrációk. Ez általában munkahelyeken vagy baleseteknél fordul elő. Amikor a kültéri légszennyezettségről beszélünk, akkor azért valamilyen más kockázat is szerepel. Mondjuk az egyén tüdőbeteg, vagy olyan légzőszervi, esetleg immunrendszeri problémában szenved, amelyre a magasabb koncentrációjú, elnehezedő levegő kimondottan rossz hatással van. Erre eminensen fel kell készülni. Szmogriadó-tervek léteznek, hiszen ezekkel a nagyvárosoknak rendelkezniük kell, és ezekben pontosan meg van határozva, hogy mit kell tennünk. Ebben szerepel a közlekedés korlátozása, a tömegközlekedés fejlesztése, vagy az arra való terelés, és ennek voltak is jó példái Miskolcon például, ahol a kritikus napokban a közösségi közlekedést ingyenessé tették. Más kérdés, hogy mennyien éltek vele. Megint csak vissza kell térjek az állampolgári felelősségre is, hogy magunk próbáljuk a korlátokat betartani, és ne kelljen megvárni, amíg a hatóságok, az önkormányzatok kényszerítenek rá minket a légszennyezettség visszaszorítása érdekében. Az árvízi vészhelyzetek, és a vörösiszap-katasztrófa megmutatta, hogy milyen összefogásra képesek az emberek. Azt gondolom, hogy tovább kell erősíteni az egymás iránti felelősségtudatot és az empátiát, a közös célok érdekében.

- Az elmúlt hetekben borzolta a kedélyeket a németországi dioxinos tojás és húskészítmények ügye. Látható, hogy a kormány által meghirdetett másodlagos élelmiszervizsgálat jól működik, de van-e szerepe az ellenőrzésekben a tisztiorvosi szolgálatnak?

- Nézze, az élelmiszerlánc-felügyeletet ellátó hatóság a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal. Ebből következik, hogy az ilyen esetekben az ÁNTSZ-nek jelenleg nincs szerepe. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a humán közegészségügy tudása igényelne egy felhatalmazást, hiszen mégiscsak az emberi egészségről van szó, és ezt összefüggésben a táplálkozással, a táplálék minőségével, a minőségi mutatókkal, legyen akár az mikrobiológiai, vagy bármi más összetétel, fontos, hogy részesei legyünk az ilyen irányú vizsgálatoknak. A táplálkozás-egészségügy a mi feladatunk. Ez azt jelenti, hogy hatványozottan ügyelnünk kell arra, hogy milyen táplálék kerül az emberek asztalára. Ez azt jelenti, hogy nekünk nem csak azt kell néznünk, hogy az emberek mennyi zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, hanem azt is, hogy azok a termékek, amelyeket elfogyasztunk, kémiailag és összetevőikben is kifogástalanok legyenek. Ehhez pedig az ilyen németországihoz hasonló esetek kirobbanásakor elkerülhetetlenné válik a szolgálat bevonása is.